Szenior-örömtánc Vezeti: Kovács Tiborné. 2019. február 25-én Karcagon a Rákóczi u. 3. szám alatt.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a "Mindig van remény" Daganatos betegekért Alapítvány

"Az óra lüktet lassú percegéssel,
Kimérve a megmérhetetlen időt" (Arany János)

2019. február 22-én délután négy órakor a Debreceni Művelődési Központ Klubtermében (Debrecen, Kossuth u. 1.) bemutatják Filep Tibor (a képen) A sakkjátszmáim velem élnek című új könyvét.
A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget Szentgyörgyi János, a Kenézy Kórház szóvivője.

Fotó: Csontos Gabriella

A karcagi Szent Pál Marista Általános Iskola ez évben is látványos farsangi felvonulással és kiszebáb égetéssel búcsúztatja a telet. 2019. február 28-án 11:00-kor indulnak a következő útvonalon: Kossuth Lajos utca-Szent István sgt.-Kossuth tér sétáló utca-Önkormányzat előtti tér-Madarasi út-Kálvin utca-Múzeum park-Kálvin utca-Horváth Ferenc utca-Táncsics krt.-Dózsa György út-Kossuth Lajos utca. Mindenkit szeretettel várnak erre az eseményre.

Fotó: Dancs Krisztina

Váradi Szabolcs segédrendező, rendező 1970. február 5-én született, Karcagon. Szakmai életútjáról idézzük őt: "Az amatőr színház (Yorick KHT) irányából harmadszorra felvettek a főiskolára. Közben egy évad a kecskeméti Katona József Színházban. Marton László színészosztályából kirostálódva kerültem Kaposvárra 1994-ben, mint segédrendező. Azóta itt.
Fontosabb munkáim:
"...nyáron napszám, a NASA-nál vagyok n-dimenziós feketelyuk elemző, ami akad kérem"
'94 óta rengeteg rendező mellett a szakmány csiszolása, a napi rutin idegörleményébe szórva.

Ezek mellett néha megtalálnak apró-cseprő rímbeszedendő színdarab-korrekciókkal. Néhány éve Varga István mélybedobott az újságírás sötétverem kútvízébe, annak unoka-hozadéka egy honlap tartalmi szerkesztése.

Én magam több rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban a „Hókirálynő”-t, 2012 "Holnemvoltfa" c. darabot, 2015 "A sötétben látó tündér"-t és 2019-ben újra a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.

Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története”,  "A pokoli puncs-pancs" a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam."

Szűcs Sándor etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa. 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kisnemesi családban. Elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben tanult a kereskedelmi középiskolában, később különbözetivel letette a gimnáziumi érettségit is, majd beiratkozott a debreceni tudományegyetemre, ahol elvégezte a földrajz-történelem szakot. Tanulmányait 1930-ban fejezte be.
1930-1935 között a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok. Az 1930-as években megismerkedett Györffy Istvánnal is, kihez élete végéig szoros kapcsolat fűzte.
1946-1949 között ő szervezte meg a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatója is lett Bihartordán, annak megszűnése után pedig a szülői háznál gazdálkodott.
1952-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója lett.
Nyugdíjas éveit szülőfalujában töltötte.
1982. augusztus 2-án Debrecenben érte a halál.
A "három föld" - Sárrét, Kunság, és a Hajdúság - krónikása, az Alföld régi életformáinak (különösen a pásztorok és a pákászok életének), hiedelmeinek néprajzi megörökítője volt.
Gyűjtéseit pályakezdésekor tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre.
Első fontosabb tanulmánya 1933-ban a Debreceni Szemlében jelent meg "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten" címen.
Később szemléletet váltva gyűjtött anyagát irodalmi igényű, az egyszerű olvasó számára is élvezetet nyújtó apró történetekké formálta.

Főbb művei

    A régi Sárrét világa (Budapest, 1942)
    Pusztai krónika. Rajzok a régi Alföld életéből (Budapest, 1946)
    Pusztai szabadok (Budapest, 1957)
    Békési históriák (Gyula, 1959)
    Szól a duda, verbuválnak (Budapest, 1962)
    Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (Budapest, 1969)
    Régi magyar vízivilág (Budapest, 1977)
    Tudományos disputa (Békéscsaba, 1980)

Jámbor József  színész, rendező, műfordító. (Karcag, 1963. október 26.)
1989-ben szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–népművelés szakos bölcsészdiplomát, azóta a debreceni Csokonai Színház tagja. 1997-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Fontosabb rendezései: Csodálatos vadállatok (Zsámbék), Tanítványok (Debrecen) és a Gyaloggalopp.
Doktori disszertációját 2012-ben Misima Jukio színháza elméletben és gyakorlatban címmel védte meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Sokoldalú művész: nemcsak színészként dolgozik, de rendezőként, íróként, dramaturgként, zeneszerzőként, fordítóként is. Japán-magyar tiszteletbeli jószolgálati tevékenységet folytat, és 2004 óta kulturális nagykövetként közvetít a két nép között. (forrás: wikipédia, csokonaiszinhaz.hu/jambor-jozsef/)

Fotó: Németh Amanda

Mándoky Kongur István Emléknapot rendeznek a turkológus, nyelvész születésének 75. évfordulója tiszteletére 2019. február 8-án pénteken 10:00-kor Karcagon a Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégiumban.